Összegzés:

Eredményeinkből jól látható, hogy a megújuló energiahordozók köztudatba való beágyazottsága jelenleg gyenge és bizonytalan. Ennek stabilizálására a folyamatos tájékoztatás alkalmas eszköz, hiszen minél többet hallanak,

olvasnak, látnak a megújulókról az emberek, annál tudatosabbá válnak. Fontos tényező, hogy a jelenleg „automatizált”, kampányszerű és központosítottan utasított felhasználás a közeljövőben egy társadalmilag „alulról” jelentkező közigénnyé formálódjon. Így az irányító hatóságok és a lakossági szándék találkozik, ami elvezetheti a települések vezetőit és lakóit – a megújulók nyújtotta takarékossági hasznon túl – a környezetkímélés terén fellvállalt felelősséghez.

 

A felmérés alapján a megkérdezett felnőtt lakosság és iskoláskorú gyerekek nagymértékben az iskolán kívüli médiákat jelölték meg a megújulós ismereteik forrásaként. Ezzel egyidejűleg azonban a többség hangsúlyozza az iskola fontos szerepét. Amíg a megújuló energiákról össztársadalmilag kevest tudunk, kevésbé alkalmazzuk azokat. A tudás terjesztésével esély nyílik a települési és lakossági hasznosítási arány növekedésére. Az ún. jó gyakorlatok átültetésével (adaptálásával) nő a közjó iránti felelősség. Kutatásunk hozzájárul a globális problémák és a lokális energiafüggőség mérsékléséhez, valamint további tudományos kutatások alapjául szolgálhat. A feltárt összefüggések vizsgálata segítheti a tananyagok tartalmi és módszertani megújulását, illetve alapot nyújthat a települési energiastratégiák kialakításához.

Debreceni Szemle, 28. 2. pp. 200-211. (2020)

Szerzők:

Csorba Péter
Tóth Tamás
Szabó Görgy
Fazekas István
Radics Zsolt
Teperics Károly
Revákné Markóczi Ibolya
Mika János
Patkós Csaba
Kovács Enikő
Ütőné Visi Judit
Csákberényi-Nagy Miklósné Tóth Klára
Bartha Jánosné