Kutatócsoportunk tagjai (Czomba Péter, Czimre Klára, Teperics Károly, Bujdosú Gyöngyi, Molnár Ernő, Juhász Bálint Bence) által publikált új folyóiratcikk jelent meg, mely többek között a mentális térképek és a virtuális valóság terepgyakorlatokba való beépíthetőségéről értekezik, mely így a térbeli tájékozódási és térképolvasási készségek javításához járulhat hozzá.

Címe: Enhancing Spatial Orientation and Map-Reading Skills: Using Mental Maps and VR in Field Trips for Geography Students

Absztrakt:
A térbeli tájékozódási és térképolvasási készségek fejlesztése a földrajzoktatás egyik alappillére, ugyanakkor a hagyományos és a virtuális valóságos tanulási környezetek összehasonlító hatékonysága továbbra is vitatott kérdés. Ez a tanulmány a navigációs kompetenciák fejlődését vizsgálja egy kiegyensúlyozott, keresztbe rendezett kísérleti elrendezésben, amelyben 20 földrajz szakos és földrajztanár szakos hallgató vett részt. A résztvevők szabványosított térbeli feladatokat hajtottak végre — például irányszögszámítást és távolságbecslést — mind a magyarországi Tapolcai-medence vulkanikus táján, mind annak okostelefonos, 360 fokos virtuális valóság (VR) változatában. A hosszú távú megőrzés és a különböző modalitások közötti átvitel vizsgálatához a két tanulási fázis között három hónapos időközt tartottak, szilárd előteszt–utóteszt keretben. Az eredmények azt mutatják, hogy mindkét környezet érzékeny a térbeli torzulásokra, amelyeket a fiziográfiai tájékozódási pontok vizuális dominanciája okoz, ugyanakkor a VR-alapú képzés hatékonyan támogatja azokat a kognitív kereteket, որոնք a valós környezetben történő navigációhoz szükségesek. A vizsgálat megerősíti, hogy a virtuális környezetben elsajátított térbeli mentális modellek jelentős kognitív ellenálló képességgel rendelkeznek, mivel a navigációs pontosság a három hónapos időköz elteltével is megmaradt. Összegzésként a kutatás egy hibrid pedagógiai megközelítést támaszt alá, amelyben az immerzív digitális szimulációk előkészítő eszközként szolgálnak a fizikai terepmunka előtt. Mindkét módszer együttes alkalmazása elengedhetetlen annak a rugalmas térbeli intelligenciának a kialakításához, amelyre a földrajzi szakmai gyakorlatban szükség van.

A tanulmány az ISPRS International Journal of Geo-Information című folyóiratban jelent meg.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.