Bevezetés

A földrajz tantárgy az elmúlt évtizedekben jelentős tartalmi és módszertani átalakuláson ment keresztül. A tantervi változások, a kompetenciaalapú megközelítések térnyerése, valamint a digitális eszközök oktatási integrációja új kihívások elé állították a tantárgyat tanító pedagógusokat. Mindezzel párhuzamosan egyre erősebben jelent meg az igény arra, hogy a földrajztanítás ne pusztán ismeretközvetítés legyen, hanem a térbeli gondolkodás, a problémamegoldás és a kritikai szemlélet kreatív és innovatív fejlesztésének terepe is.

Ennek érdekében alakult meg az MTA-SZTE Földrajz Szakmódszertani Kutatócsoport, amelynek küldetése, hogy a földrajztanítás módszertani megújítását tudományos kutatásokkal megalapozott fejlesztőmunkával támogassa. Célunk a térképolvasási (vagy más névvel térképértelmezési) kompetencia tudatos és mérhető fejlesztése az 5–12. évfolyamon, valamint a kompetenciaalapú szemlélet minél szervesebb integrálása a tanárképzés és a köznevelési gyakorlat mindennapjaiba, ami eddig nem volt kellően és egyformán hangsúlyos a hazai gyakorlatban.

A kutatócsoportot Farsang Andrea alapította 2016-ban a Magyar Tudományos Akadémia Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programjának keretén belül. A kutatócsoport alapító tagjai három tudományegyetem – a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem – földrajz szakmódszertanos oktatói és a velük kapcsolatban álló köznevelési intézmények tanárai voltak. Az első kutatási időszak célja egy olyan szabadon felhasználható oktatási segédanyag létrehozása volt, amely megkönnyíti a köznevelésben dolgozó kollégák munkáját. Ez a kiadvány jelenleg is elérhető a kutatócsoport honlapjáról (link 1).

Az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programját 2021-től a Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programja vitte tovább, amelyen belül a megkezdett munkánkat tovább tudtuk folytatni. Kutatásaink egyrészt szemkövető eszközzel történő vizsgálatokra és a virtuális valóság földrajzórán történő felhasználásának lehetőségeire irányultak. Farsang Andrea korai elhunytával a csoport munkáját újra kellett gondolnunk, és egy szűkebb területre, a térképek és a térképolvasás vizsgálatára összpontosítottunk elsősorban. A műhely 2023-tól további hazai és nemzetközi felsőoktatási intézmények – a berlini Humboldt Egyetem Földrajz Intézete, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola – oktatóinak és kutatóinak bekapcsolódásával bővült, ami tovább erősítette országos és nemzetközi beágyazottságát. A kutatócsoport jelenleg több munkacsoportból áll, amelyek jellemzően az egyetemek oktatóiból-kutatóiból, tanárszakos és PhD-hallgatóiból, valamit gyakorló tanárokból állnak. Ezek a helyi és kiterjesztett műhelyek eltérő szerepekben, de közös cél mentén kapcsolódnak a fő kutatási programhoz.

A kutatócsoport létrehozója és 2022-ig vezetője Farsang Andrea volt, aki szaktudományi munkássága mellett a hazai földrajz szakmódszertani kutatások és fejlesztések egyik meghatározó alakja volt. Munkássága és szemlélete – az együttműködésre építő, újító és kutatásalapú gondolkodás – ma is meghatározza a műhely irányát. A kutatócsoport tevékenysége e szellemi örökséget viszi tovább, miközben a jelen kihívásaira reflektálva új kutatási és fejlesztési irányokat is építünk a munkába.

Geomedotika, Módszertani Műhely rovat, 2026-05-23.

Szerző:

Kádár Anett