Bevezetés:

A gyermekek értelmező tanulási folyamatának vizsgálata több évtizedes múltra tekint vissza nemzetközi és hazai viszonylatban egyaránt. Az 1970-es évek óta a tanulók előzetes ismeretanyagának,valamint ennek az ismeretanyagnak az intézményes oktatás és az egyéb ismeretszerzési források hatására történő változásának vizsgálata megerősödött. További kutatások témája az is, milyen magyarázatot adnak a gyerekek a hétköznapi élet különböző jelenségeire, és ezek a magyarázatok hogyan és milyen mértékben illeszkednek a ma elfogadott tudományos nézetekhez.

 

Ebbe a kutatási irányba illeszkedik, illetve innen indult ki a tévképzetek kutatása, aminek külföldön terjedelmes és dinamikusan fejlődő szakirodalma van; e jelenség vizsgálata hazánkban viszont csak az 1990-es évektől indult meg. A hazai kutatások eddig elsősorban a kémia, a fizika és a biológia tantárgyakhoz kapcsolódó tévképzeteket tárták fel (Korom E. 1999, 2002, 2005; Havas P. 1980). A kifejezetten földrajzzal kapcsolatos empirikus tévképzet-kutatások száma még kevés: Dudás E. (2008) és Ábrahám E. (2013) szakdolgozatai, valamint Dudás E. et al. (2012) és Kádár A. – Farsang A. (2012, 2014) kutatásai ezt a hiányt igyekeznek pótolni. A földrajzzal kapcsolatos hazai tévképzet-kutatások száma annak ellenére alacsony, hogy a földrajz és földtudományok ismeretkörébe tartozó jelenségek kedvelt témái a tudományos-fantasztikus könyveknek és filmeknek, amelyek jelentősen befolyásolhatják a tanulók földrajzi (és egyéb) fogalmi ismereteit és hozzájárulhatnak tévképzetek kialakulásához.

Földrajzi Közlemények 2015. 139. 4. pp. 302–317.

Szerzők:

Kádár Anett

Farsang Andrea

Ábrahám Eszter