Abstract:

Az elmúlt évek oktatási trendjei és szabályozásai mentén a pedagógusok gyakran dilemmákba ütköznek a módszereik megválasztásakor. Látszólag azonos tanulmányi eredményt számos módszerrel el lehet érni, ugyanakkor az eszközigény, a készülési idő és a feladatok időigénye gyakran előbb kerülnek megfontolásra mint az, hogy egy adott módszer hogyan alakítja a tanulók viszonyát az adott tantárggyal, tudományterülettel. Az alkotó tevékenység a földrajz oktatásban hatalmas múltra nyúlik vissza, a digitális eszközökkel segített kollaboratív módszerek pedig az elmúlt évtizedekben kerültek a tudományos diskurzus középpontjába.

Az esettanulmány elsődleges célja, hogy feltárja a hasonlóságokat és különbségeket a két, nagyon különböző oktatási módszer között. A kutatás résztvevői egy kéttannyelvű gimnázium 10. évfolyamos diákjai. A projekt első szakasza mozaik módszerrel differenciált kutatásalapú tanulásból állt, míg a második szakaszban csoportban végeztek a tanulók kreatív alkotó tevékenységet. A nyolc tanórás projekt során két ponton, a kutatásalapú szakasz és az alkotó szakasz végén az IMMS motivációs kérdőívet (hivatkozás!) töltötték ki a résztvevők. Ez a mérőeszköz lehetőséget ad arra, hogy négy változón keresztül mérni lehessen a motiváció komponensenkénti változását, melyek a figyelem, a relevancia, az elégedettség, és a magabiztosság. T-teszt segítségével kimutatható különbség a két szakaszhoz kapcsolódó motivációban, és nemek szerinti elkülönülés is lehetséges. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy a két módszertan a motiváció különböző komponenseire vannak hat, így ezek jól kiegészíthetik egymást.

Az MTA-SZTE Földrajz Szakmódszertani Kutatócsoport a 2022-26. időszakban az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Program támogatásával működik.

MFK25 – XII. Magyar Földrajzi Konferencia – A Földrajztudomány válaszai a komplex környezeti és társadalmi kihívásokra – A térbeli tájékozódás szerepe a földrajzoktatásban, Absztraktfüzet, 2025.09.18-21.

Szerző:

Hegyesi Dóra
Kádár Anett