Abstract:
A térbeli tájékozódás fejlesztése a földrajzoktatás kiemelt célja, különösen az IKT (Információs és Kommunkációs Technológia) eszközökkel támogatott tanulási környezetek térnyerésének korában. Kutatásunk célja az volt, hogy feltárjuk, miként befolyásolja a valós és a virtuális térben való tapasztalatszerzés a hallgatók térbeli tájékozódási képességeit. A vizsgálatot földrajz alapszakos és osztatlan földrajz tanárszakos hallgatók bevonásával végeztük, két terepgyakorlat keretében.
A hallgatók két fókuszcsoportban dolgoztak: az egyik csoport előbb valós terepi környezetben, majd virtuális valóságban (VR) kellett tájékozódási ér topográfiai feladatot elvégezniük, míg a másik csoportnak fordított sorrendben. A feladat során hat hegy vizuális azonosítása és elhelyezése történt egy vaktérképen. A VR-környezetet drónfelvételekből előállított 360°-os panorámaképként jelenítettük meg Cardboard VR eszközöket használva.
Az eredményeket QGIS szoftverrel elemeztük, és kvantitatív módszerekkel értékeltük a távolság és irányszög eltéréseket az észlelt és a valós pontok között. Az eredmények rámutattak, hogy a valós térbeli tájékozódás összességében pontosabb volt, ugyanakkor a VR-térben szerzett előzetes tapasztalat kedvezően befolyásolta a későbbi tájékozódást. A kutatás során szerzett tapasztalatok és eredmények rávilágítanak a VR-technológia oktatásban betöltött potenciáljára, különösen az előkészítő és reflektív tanulási szakaszok támogatásában.
Az MTA-SZTE Földrajz Szakmódszertani Kutatócsoport a 2022-26. időszakban az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Program támogatásával működik.
Megjelent:
MFK25 – XII. Magyar Földrajzi Konferencia – A Földrajztudomány válaszai a komplex környezeti és társadalmi kihívásokra – A térbeli tájékozódás szerepe a földrajzoktatásban, Absztraktfüzet, 2025.09.18-21.
Szerző: