Rólunk
Tanulók téri tájékozódásának és térképolvasási stratégiáinak vizsgálata szemmozgáskövető eszköz segítségével
A Magyar Tudományos Akadémia 2021-ben indította a Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programját, amely az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programjának (2016-2020) folytatása. Ennek a programnak a célja a magyar közoktatás fejlesztésének tudományos megalapozását segítő, tág értelemben vett neveléstudományi kutatások támogatása. Kutatócsoportunk dr. Farsang Andrea vezetésével sikerrel pályázott 2021-ben, és a jelenlegi kutatási szakaszban hagyományos és online földrajz tankönyvek és oktatási segédanyagok fejlesztését és hatékonyságának vizsgálatát végezzük szemkövető eszközzel a földrajz univerzális nyelvére, a térképre koncentrálva.
A kutatócsoport alapító tagjai a földrajz tanárképzést folytató felsőoktatási intézmények közül három tudományegyetem (SZTE, DE, PTE) földrajz szakmódszertanosai és informatikusai, a berlini Humboldt Egyetem Földrajz Intézetének kutató professzora, az SZTE Pszichológiai Intézet munkatársa, az Oktatási Hivatal földrajz tananyagfejlesztésért felelős munkatársa, valamint számos szegedi, pécsi, kiskunhalasi és debreceni általános és középiskola földrajztanára. Csapatunk mtovábbi felsőoktatási intézmények (EKKE, ELTE, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola) oktatóinak és kutatóinak bekapcsolódásával gazdagodott 2023-ban.
A kutatócsoport vezetője és létrehozója dr. Farsang Andrea volt 2022-ig, aki elismert szaktudományi munkássága mellett a szakmódszertani kutatások és fejlesztések egyik vezető személye volt Magyarországon, számos publikációja és a témában készült három könyve is a tanárképzés megújításának az alapja máig is. Kutatócsoportunk Andrea szellemi örökségét viszi tovább, és azt az újító és együttműködő szemléletet, amely az ő sajátja volt, és amellyel ezt a kutatócsoportot alapította.
Az új földrajz tankönyvekben megjelenő tartalmak, ábra-szöveg arányok, ezek megjelenése, elrendezése, különös tekintettel a térképi ábrázolásra, továbbá a monitoron megjelenő digitális tananyagok feldolgozásának vizsgálata ma sokkal időszerűbb, mint akár csak egy éve is volt. A földrajz tantárgy tanítása és tanulása során kiemelt szerep jut különböző témájú térképek értelmezésének, a hagyományos és digitálistérkép- és atlaszhasználatnak. Éppen ezért fő kutatási célunk különböző korú tanulók térképolvasási startégiáinak azonosítása, egy nemzetközileg is validált térképolvasási mérőeszköz (forrás: Humboldt-Universität zu Berlin) segítségével.
A szemmozgáskövető eszközzel történő méréseink segítségével kapott eredmények alapján javaslatokat tudunk megfogalmazni a tanulók téri tájékozódásának és térképolvasási stratégiáinak fejlesztéséhez, ezzel is javítva a térképhasználat és térképolvasás általános és középiskolai oktatásának minőségét, a hagyományos és digitális tananyagfejlesztés és közreadás minőségét. Továbbá növelhetjük ezen anyagok oktatásban való eredményességét és hatékonyságát, valamint elősegíthetjük a térképolvasási készségek beépülését a tanulók mindennapi életébe.
A fő kutatási célunkhoz kapcsolódóan folytatni tervezzük a virtuális valóság (VR) terek és egyéb, online jól használható oktatási szoftverek (például Okosdoboz) alkalmazási lehetőségeihez kapcsolódó módszerek kidolgozását. Ezen belül is elsősorban a téri tájékozódás és a térképolvasási stratégiák fejlesztéséhez kapcsolódó javaslatok, feladatok kidolgozását tervezzük elvégezni, bevonva az előző ciklusban (2016-2020) elkezdett VR- terek alkalmazásának kutatását és fejlesztését a földrajzoktatásban.
Főbb kutatási kérdéseink a következők:
- Mely térképolvasási stratégiák jellemzőek a különböző korú tanulókra az általános iskolai és középiskolás korosztályban?
- Hogyan változik időben a tanulók téri tájékozódása és térképolvasási stratégiái?
- Hogyan befolyásolja a tananyag tankönyvi és online felületen megjelenő elrendezése a térképolvasási stratégiát?
- Milyen különbségek fedezhetők fel a hagyományos, papír alapú tankönyvi térképi ábrázolások és a virtuális valóságba helyezett térképes feladatok feldolgozási stratégiáiban? Milyen okai lehetnek ennek?
- Hogyan fejleszthető hatékonyan a tanulók téri tájékozódása és térképolvasási stratégiái?
- Milyen hasonlóságok és különbségek figyelhetők meg a magyar és más nemzetiségű tanulók téri tájékozódásában és térképolvasási stratégiáiban? Milyen következtetéseket tudunk ebből levonni? Milyen jó gyakorlatokat építhetünk be a földrajztanár-képzésbe és a hazai földrajzoktatásba?
A földrajz tantárgy jövője a tét!
† Prof. Dr. Farsang Andrea